Mint minden háznak, a faháznak is szüksége van egy erős és stabil alapra annak érdekében, hogy biztosítsa annak szerkezetét. Ahogyan egy hajó kiegyensúlyozza magát a vízen, egy jól megtervezett alap is lehetővé teszi a faháznak, hogy egyenletesen süllyedjen a talajba, megelőzve ezzel a repedéseket, a görbülést és a fa torzulását.
Hogyan vehetjük észre, hogy nem megfelelő az alap?
A legtöbb faház esetében nincsenek repedések, de a faanyag csavarodása és vetemedése sajnos előfordulhat. Ezt a tető héjazatán vehetjük észre legkönnyebben, mégpedig úgy, hogy a cseréptető hullámos lesz, a fémlemez pedig gyűrött. Ebben az esetben természetesen nem dől össze a faházunk, de esztétikailag nem lesz szép, ezért fontos megismernünk az alapozás csínját-bínját, mielőtt megbízunk egy mesterembert a kivitelezéssel.
A stabil alap előkészítése
A betonozástól sokan félnek, de a folyamat igazából egyáltalán nem bonyolult. Így még ha minden kőműves szakember be is van táblázva az adott időszakra, és senkit se találunk, magunk is kibetonozhatjuk a faház alapját! Na de hogyan?
Első és legfontosabb tippünk: a folyamatot érdemes olyan ruhában végezni, amit nem sajnálunk, így lehetőség szerint legyen rajtunk egy kényelmes gumicsizma.
Majd első lépésként tűzzik ki az alaptest széleit, ehhez fa vagy fém cöveket és zsinórt használva. Ha nem tudunk cöveket keríteni, akkor használhatunk nagyobbfajta szeget is. A lényeg az, hogy a zsinórállás ne mozduljon el az alapgödör kiásása közben!
Majd ezt követően ellenőrizzük le, hogy megfelelő-e az összes méret.
Harmadik lépésként pedig kezdjük meg az alapgödör kiásását.
Egy átlagos kerti faház esetében ez 5-7 cm, az oszlopok alatti pontalapnál 45-50 cm mély szokott lenni. Amikor már elég mélyre ástunk, lapáttal tisztítsuk meg a gödröt az összes szennyeződéstől és törmeléktől.
Utolsó lépés: a betonozás
Végül következhet maga a betonozás, a betonkeverék bedolgozása az alapgödörbe. Ez a munka leglátványosabb része, mivel a faház alapja itt nyeri el közel végső formáját. A bedolgozás előtt keverjük át a frissbetont lapáttal, betonkeverővel vagy egy keverőszárral.
Amikor a betont öntjük vagy lapátoljuk (ez képlékenységi szinttől függ), figyeljünk arra, hogy ne magasról ejtsük bele az alapgödörbe, hiszen ha a túl magasról történik a betonozás, akkor a beton szétosztályozódik és/vagy „fészkes” lesz!
A bedolgozás utolsó lépése a frissbeton simítása, amelyet egyenes léccel hajthatunk végre, vízszintesen. A profik ehhez szintezőlécet használnak. Ez egy 2-3 m hosszú, alumínium anyagú, vízmértékkel ellátott léc.
Az alaptest készítésének utolsó lépése a zsaludeszkák eltávolítása.
Erre akkor kerülhet sor, amikor a beton már legalább pár napos és járható, tehát elbírja egy felnőtt ember testsúlyát.
Milyen időben kell/érdemes betonozni?
Fontos tudnunk, hogy betonozni +5°C alatt szigorúan tilos!
Azonkívül, hogy könnyebben megfázhatunk, inkább a beton szilárdulása okozza a nagyobb gondot a hidegben, ugyanis a frissbetonban lévő víz könnyen megfagyhat, ezáltal a beton nem tud megkötni.
Emellett pedig a nagy melegben (20-25°C felett) fontos, a járható betont időközönként öntözzük meg!
Az öntözés szerepe a keverővíz pótlása, mivel a melegben az elpárolog a keverékből. A beton kötésének alapja a hidratáció, amelyhez a megfelelő mennyiségű víz elengedhetetlen!
A beton 28 napos korára köt meg, ám a teljes szilárdságát azonban csak később éri el. Mindig az aktuális gyártó adja meg, hogy hány napos beton szükséges a faház szerkezeteinek fogadására.
További hasznos tippekért és információkért érdemes bekövetni Kertiház.hu Facebook és Instagram oldalát!
