Az erdészeti út szélén várakozó rönköket rönkszállító kamion veszi fel. A faanyag ebben a nyers állapotban nem tárolható akármeddig, mert fennáll a veszélye a gomba képződésnek.
Mivel az idő sürget, a rönkszállító kamionoknak az év minden szakában dolgozniuk kell, így az emiatt megkövetelt terepképességek és a nagy szállítandó súly (60-65 tonna) miatt erős gépekre van szükség. Egy átlagos rönkszállító kamion ma éppen ezért 2500-2800 Nm leadására is képes 900-1500 fordulatszám tartományban.
Hogyan és mi alapján válogatják ki az alkalmas fákat?
Miután a rönkök megérkeznek a fűrésztelepre, méret szerinti szortírozáson esnek át. Ezen a ponton dől el, hogy melyik rönkből milyen termék készülhet és melyik gépsorra kerül.
És hogy mitől függ? -A fa keménysége, a készlet, a megrendelői igények és a minőségi elvárások döntik el, hogy melyiket érdemes használni a vágáshoz.
A bél és a kéreg kivételével a rönkök minden részét hasznosítják a különböző termékekhez. A fűrészáru az első vágás után elkezd száradni, így már biztonságban van a gombásodástól.
A következő lépések: rönkvágás, gyalulás és festés
Többféle rönkvágási módszer létezik, a megfelelő technika kiválasztása mindig a megrendelői igények szerint történik.
A fűrészelés után a következő lépés az előgyalulás. Ez még egy viszonylag durvább felületet eredményez, de a fűrészelt állapothoz képest így is jelentős javulást jelent.
Vannak olyan gyártók és kivitelezők is, akik nem kérnek minden esetben előgyalulást a faanyaghoz, ilyenkor az ár a minőség rovására megy, de ez egyes szerkezeti elemeknél nem számít. A legtöbb cégnél előgyalult anyagokat használnak végtermékként tartószerkezeti feladatokra.
A gyalult és gyalulatlan fűrészáru kamionokra kerül és elindul a megrendelők felé. Ezek az utak általában nemzetköziek, de nem lehetnek túl hosszúak, hiszen gazdaságosság szempontjából nem lenne előnyös.
Érdemes olyan faház árusítókat megbízni, ahol a faanyag egy második gyaluláson is átesik. Ez azért fontos, mert így a faanyag felülete a vásárlói igényekhez igazítható és emellett az sem mindegy, hogy milyen fajta festéket szeretnénk használni az adott faburkolaton.
A második gyalulás során kialakítható egyedi formájú elem is a gyalugéppel, ilyen például a rönkhatású és hagyományos lambéria, valamint a pipaléc (takaróléc).
Az nyersanyagok (opcionális) második gyalulását követően a festésre kerül a sor.
Ezt a legtöbb helyen ecsettel, ám a Kertiház és a Faházépítő csapata egy speciális módszerrel végzi. Ennek a fejlesztésnek az egyik nagy előnye, hogy kevesebb festékmennyiségből egyenletesebb árnyalat érhető el, valamint a fa textúrája sokkal hangsúlyosabb.
A faanyag ettől a ponttól már nem nyersanyag, hanem alapanyag!
Ezt követően megkezdődik a kertiházak és egyéb faházak szerkezeteinek összeszerelése.
A kerti faházakhoz általában szimpla vagy kétszárnyú ajtók szükségesek. Egy jó gyártó ezeket is a saját üzemében rakja össze, így garantálva a minőséget és a megfelelő működést.
A másik fajta építési mód pedig a paneles verzió, itt a faházak szerkezeti elemei már üzemileg panelekbe szerelve érkeznek a helyszínre.
A megtakarított gyártási és kivitelezési idő miatt sokkal alacsonyabb áron juthatunk hozzá ezekhez a termékekhez. Aki még nem hallott erről a technológiáról, annak érdemes felkeresnie a kertihaz.hu weboldalát.
